A kép a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányban készült egyik jó barátomnál, munkatársamnál. Saját készítésű búbos kemencéje látható rajta, amint épp azt fűtik fel. Ő adta meg a kedvet és az ötletet leendő kemencém építéséhez. :)
A kemence felfűtése: A kenyértészta összeállításával egyidőben be kell gyújtani a kemencét erre kizárólag vékony maximum kétujjnyi vastagságú fát szabad használni. Az első begyújtáshoz kb. egy nagykosár fát tüzelünk el amikor már csak parázs van a kemenceszájához tesszük a tévőt miután a parazsat szétterítettük a kemence alján, kb. 20 perc elteltével ismét begyújtjuk a kemencét s az előző mennyiségnek megfelelő fát tüzelünk el benne. Ha leégett a parazsat a szénvonó segítségével szétterítjük a kemence alján - fontos mert ha nem elég meleg a kemence alja a kenyér alja sem sül meg- Ekkor a tévőt ismét a kemence szájához tesszük kb. 20 percre. Erre az időre telik le a kenyér keléséhez szükséges egy óra is, s elő lehet venni a kenyérsütő lapátot. Mielőtt a kenyeret bevetjük a parazsat a majba toljuk - a kemence hátuljába- egy un. pemete segítségével kisöpörjük a kemence alját. (Pemete híjján cirokseprű is tökéletesen megfelel) „Bevetés előtt a kenyér tetejét meg kell kenni vízzel, s kisülés után meg kell „mosdatni" a kenyeret, vagyis meg lehet kenni a tetejét vízzel, így fényes les a kérge." - így hallottam öregektől. Nekem ez nem mindig sikerült, a pityókás kenyér egyébként is a krumplitól matt lesz, ha lisztes tetejű kenyeret szeretnénk a vizezést mindenképpen el kell hagyni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése