A kép a Hajdú-Bihar megyei Bárándon készült. Az utcánkban található egyik vízelvezető árok partján visítozott ez a béka, ahogy a szomszéd macskája kíváncsian nézegette. Meglepődve mentünk oda és néztük meg őt.
A békák vagy farkatlan kétéltűek (Anura vagy Salientia) 5000-nél is több faja a kétéltűek osztályának egyik rendszertani rendjét alkotja. Közös jellemzőjük a farok hiánya kifejlett állapotban, a lapított test, a viszonylag gyenge elülső és izmos, hosszú ugrólábbá fejlődött hátsó végtagok, a dülledt szemek. Mind ragadozók vagy rovarevők. A szó eredete: A béka ótörök jövevényszó (például kirgiz baka, oszmántörök baga). Bizonyára hangutánzó eredetű, ahogyan az állat hangját jelölő brekeg, brekeke, vartyog és kuruttyol szavak is. Életmódjuk: Zömmel vízközelben élnek, bár akadnak szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott (például sivatagi vagy egész életüket vízben töltő) fajok is. Sok békafajnál kiemelt szerep jut a szaporodási időszakban a hangadásnak (brekegés, kuruttyolás és számos másféle hangadás), amelyet felfújható torokzacskók segítségével végeznek el – ez azonban nem minden fajra jellemző. Szaporodásuk: A békák a többi kétéltűhöz hasonlóan petékkel szaporodnak. A külső megtermékenyítésű békáknál előforduló álpárzási jelenség az amplexus. Lárváikat ebihalaknak nevezik, ezek változatosan táplálkoznak, általában vízben nevelkednek, kopoltyújuk van és hiányoznak végtagjaik. Fejlődésük során végül tüdejük, hátsó-, majd elülső lábuk nő, végül eltűnik farkuk. Elterjedésük: A farkatlan kétéltűek a trópusoktól a szubarktikus éghajlatú vidékekig elterjedtek, de zömük a trópusi esőerdőkben él. Pusztulásuk oka elsősorban élőhelyük szűkülésében keresendő. Rendszerezés: A rendhez az alábbi alrendek és családok tartoznak (taxonómiai sorrendben). Archaeobatrachia: * farkosbékafélék (Ascaphidae) (Fejérváry, 1923) – 2 faj * ősbékafélék (Leiopelmatidae) (Mivart, 1869) – 4 faj * unkafélék (Bombinatoridae) (Gray, 1825) – 10 faj * korongnyelvűbéka-félék (Discoglossidae) (Günther, 1858) – 11 faj Mesobatrachia: * csücskösásóbéka-félék (Megophryidae) (Bonaparte, 1850) – 123 faj * ásóbékafélék (Pelobatidae) (Bonaparte, 1850) – 4 faj * lapátlábúbéka-félék (Scaphiopodidae) (Cope, 1865) egyes rendszerek az ásóbékafélék családjába sorolják – 7 faj * iszaptúróbéka-félék (Pelodytidae) (Bonaparte, 1850) – 3 faj * nagyorrúbéka-félék (Rhinophrynidae) (Günther, 1859) – 1 faj * pipabékafélék (Pipidae) (Gray, 1825) – 30 faj Neobatrachia: * Allophrynidae (Goin, Goin & Zug, 1978) – 1 faj * nyergesbékafélék (Brachycephalidae) (Günther, 1858) – 6 faj * varangyfélék (Bufonidae) (Gray, 1825) – 463 faj * kísértetbékafélék (Heleophrynidae) (Noble, 1931) – 6 faj * füttyentőbékafélék (Leptodactylidae) (Werner, 1896) – 1132 faj * mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) (Lynch, 1969) egyes rendszerek a Myobatrachidae családba sorolják – 50 faj * Nasikabatrachidae (Biju & Bossuyt, 2003) – 1 faj * Myobatrachidae (Schlegel, 1850) – 70 faj * gyomorköltő békafélék (Rheobatrachidae) (Heyer & Liem, 1976) – 2 kihalt faj * seychelle-szigeteki békafélék (Sooglossidae) (Noble, 1931) – 4 faj * orrosbékafélék vagy szájköltőbékák (Rhinodermatidae) (Bonaparte, 1850) – 2 faj * levelibékafélék (Hylidae) (Rafinesque, 1815) – 856 faj * Amphignathodontidae (Boulenger, 1882) egyes rendszerek a levelibékafélékhez sorolják – 52 faj * üvegbékafélék (Centrolenidae) (Taylor, 1951) – 135 faj * szűkszájúbékafélék (Microhylidae) (Günther, 1858) – 395 faj * lapátorrúbéka-félék (Hemisotidae) (Cope, 1867) – 9 faj * nyílméregbékafélék (Dendrobatidae) (Cope, 1865) – 251 faj * Aromobatidae – egyes rendszerek a nyílméregbéka-félékhez sorolják – 17 faj * Arthroleptidae (Mivart, 1869) – 49 faj * aranybékafélék (Mantellidae) (Laurenti, 1946) – 156 faj * valódi békafélék (Ranidae) (Rafinesque, 1814) – 662 faj * Astylosternidae (Noble, 1927) – 29 faj * Petropedetidae (Noble, 1931) – 105 faj * mászóbékafélék (Hyperoliidae) (Laurenti, 1943) – 145 faj * evezőbékafélék (Rhacophoridae) (Hoffman, 1932) – 221 faj Jelenlegi listánk 4819 fajt tart nyilván, de ez a szám folyamatosan változik. Gyakran két külön csoportként beszélnek a közönséges békákról és a varangyokról, ez azonban pusztán küllem alapján történik, nem rendszertani alapon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése