2013.11.09-én készített panoráma képem a bárándi református temető bejáratából Sárrétudvari felé fotózva.
2013. november 18., hétfő
2013. november 17., vasárnap
Bárándi panoráma 2013.11.09
2013.11.09-én készített panoráma képem Bárándról, a református temetőből fényképezve.
Bárándi panoráma 2013.11.16
2013.11.16-án készített panoráma képem Bárándról, a református temetőből fényképezve.
2013.11.09. Kabai Cukorgyár határbejárás
2013.11.09. Kabai Cukorgyár határbejárás
A Szoboszlai Fotó (http://szoboszlaifoto.blogspot.hu/) és a Múltunk Tára - TFSZ (http://multunktara-tfsz.hu/) is ott járt.
2013. október 5., szombat
2013.10.05. szüreti felvonulás Báránd
Szüreti felvonulás képei Bárándon a Posta melletti parkolóban és úton.
A Szoboszlai Fotó (http://szoboszlaifoto.blogspot.hu/) és a Múltunk Tára - TFSZ (http://multunktara-tfsz.hu/) is ott járt.
galéria: 2013.10.05. szüreti felvonulás
2013. szeptember 30., hétfő
Visszatekintő - 2013.07.06. II. Bárándi Kenyérfesztivál
A Szoboszlai Fotó (http://szoboszlaifoto.blogspot.hu/) és a Múltunk Tára - TFSZ (http://multunktara-tfsz.hu/) is ott járt.
Visszatekintő - 2013.08.20-i rendezvény - BÁRÁND
galéria: 2013.08.20-i rendezvény - BÁRÁND
Ünnepi műsor a Balassa Iván Közművelődési Intézményben - Operett és Kabaré műsor a Nagyváradi Stúdió Szinház előadásában
Civilek Éjszakája - Báránd - 2013.09.28
2013.09.28-án Bárándon a Múltunk Házában is helyet kapott a civilek éjszakája rendezvény, a Szoboszlai Fotó is képviselte magát a Múltunk Tára - TFSZ csapatával együtt (http://multunktara-tfsz.hu)
Itthon Püspökladányban! Magyarország szeretlek! – 2013.09.29.
2013. augusztus 22., csütörtök
2013. augusztus 16., péntek
2013. augusztus 5., hétfő
2013. július 20., szombat
Májusi naplemente Bárándon
Báránd község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben. Debrecentől 50 km-re, a megye délnyugati részén, a Nagysárrét északi szélén fekszik.
"Kicsiny falum ott születtem én Nincs ott gyetya,nincs ott lámpafény. Házunk előtt vén eperfa áll Engem anyám mindig haza vár!"
2013. július 19., péntek
Vörösmarty Fogadó
A 24-es főút mentén, Mátraházától 2, Budapesttől 100 km-re, kedvelt turistautak mentén, megújult külsővel, felújított épületekkel várja régi és új vendégeit a turistaház.
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. 20.sz. túra: Mátraverebély – Mátraháza állomáshelyét képezi a Vörösmarty Fogadó, mely pecsételő hely is egyben.
Tükröm tükröm
A kép Hajdú-Bihar megyében Sárrétudvari és Báránd között egy régi "kastélykert" -ben készült. Egy régi ásott kutat láthatunk rajta.
A kút ivóvízellátás céljából készített mesterséges vízgyűjtő neve. A kutakból kinyerhető vizekre, ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint az ivóvízre. A vizet felületi talajvízből, vagy mélyebb rétegű, úgynevezett mélységi mesterséges kutakból nyerik. A felületi talajvíz minősége változó, csak akkor használható fel, ha mélyen fekszik, és a domborzati alakulatok biztosítják az állandó áramlást, és a talaj szűrőképessége is megfelelő. Ilyen esetben a víz állandó mozgásban van (cserélődik), ez teszi alkalmassá ivóvízként felhasználását. A felületi talajvizek gyűjtésére két féle módon készítenek kutakat, melyek közül a képen látható kút az: * Aknás kút, amikor ásott kutat készítenek, melynek falát téglával, vagy betongyűrűkkel rakják ki. Ha kút mélysége a talajvízszintjét eléri, akkor még 2-3 m mélyre tovább ásnak. Ha ez a mélység a vízszigetelő agyagréteget nem éri el, akkor ún. lebegő-kútról, ha a szigetelő réteget eléri akkor teljes kútról beszélünk. Ez utóbbi esetben az alsó betongyűrűnek, vagy egyéb falazatnak vízáteresztőnek kell lennie, hogy a víz áramolhasson, cserélődhessen. A felső betongyűrű peremének a talaj felszíne felett legalább 30 cm-re kell lennie és a felső 1,5 m-es részét körben a csapadékvíz, és a szennyező anyagok bemosódásának meggátolása miatt agyaggal kell bedöngölni. Ajánlatos a kutak felső részét lezárni, mert a vödrös, ún. (kerekeskutakba) belekerülhet por, szemét, de a vödröt piszkos kézzel megfogva is elszennyezhető a kút. A jól megtervezett és kiépített kút, minden szennyező forrástól, (ól, istálló, pöcegödör, trágyadomb, árok, vagy vízelvezető csatorna), legalább 20 m-re a talajvíz áramlásával ellentétes irányú, és a felszínen a magasabban helyet elfoglaló, de a már meglévő öreg kúttól is legalább 15 m-re legyen. A kút közelében mosni, állatokat tartani, vagy itatni nem ajánlott. Ha mégis szükséges, az itatót legalább 5 m távolságba kell elhelyezni. Időnként az ilyen kutakat tisztítani kell, amit a teljes víz kiemelésével, a kút aljának tisztításával, zúzottkő, vagy kavics réteg elhelyezésével és fertőtlenítéssel kell elvégezni.
Tűztánc
A kép egy jól sikerült főzés alkalmával készült.
A tűz fizikai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal elbomlasztja. A tűz általában az oxidációs folyamat kísérőjelensége. Önfenntartó folyamat. Az égés feltételei: * éghető anyag, * égést tápláló közeg és * gyulladási hőmérséklet. A természetes környezetben megkülönböztetnek felszíni, talaj- és koronatüzet. A felszíni tűz az, amelyik a fű- és cserjeszintet éri, összességében ez okozza a legnagyobb károkat. Ha az égési folyamat már a végéhez közeledik, mert kevés az égnivaló, talajtűzzé megy át, mely parázslik, de ha égnivalót talál, fellobban és tovább terjed. A koronatűz, mely a fák lomjbait is eléri, szerencsére ritka, de ez a legpusztítóbb a tűz kialvása utáni állapotokat tekintve. Az első tüzek egyidősek a növényvilág szárazföldi létével. Tüzeket okozhat villámcsapás, vulkánkitörés. A tűz azonban korántsem kizárólag pusztító jellegű. A természet körforgásában részt vesz azáltal, hogy termékeny hamuzsír kerül általa a talajba. Bizonyíték van arra, hogy a homo erectus már 790 ezer évvel a jelenkori ember, a homo sapiens előtt használta a tüzet.[1][2] A homo erectus azonban kihalt, s a homo sapiens vette át a helyét. A tűz nagyon fontos szerepet töltött be az emberré válás folyamatában. A beszéd és a tárgyhasználat mellett a tűz megszelídítése emelte ki az állatvilágból. XX. századi kutatások szerint az első lépcső a tűz domesztikációja felé a passzív tűzhasználat volt. Egy-egy tűzvész után ehető gyümölcsök és élve megsült állatok maradtak hátra, melyeket az ember megtalált (hasonlóképp tesznek egyes őserdei ragadozók is, akik a hamuban szerencsétlenül járt rágcsálókat keresgélnek.) A félelem a tűztől csak ezután következett. Lassan megtanulta kordában tartani, elkövetkezett az aktív tűzhasználat ideje, mely napjainkig is tart. A tűz feletti uralom a civilizáció egy formáját tette lehetővé. Magával vont ugyanis szociológiai változásokat is. Több ezer év elteltével ennek köszönhetően alakult ki a földművelés és a földművelő osztály nélküli társadalom. A földművelésben - a közhiedelemmel ellentétben - szintén jelentős volt a tűz szerepe. Mielőtt a vándorló csoportok letelepedtek, felégettek bizonyos földterületet, amit később megműveltek. Hosszú időbe telt, mire ezt az irtásos-égetéses földművelés helyett eljött az egymással területért harcoló csoportok ideje. Fontos szerepe volt a tűznek abban is, hogy az ember táplálkozása gyökeresen megváltozott. A főzés folyamatával megszűnnek a különben mérgező növények méreganyagai, a kemény rostszálak megpuhulnak, a hús tartósabbá válik, mintha nyersen maradna. A tűz megfoghatatlansága hatott a különböző korok gondolkodására is. A négy alapelem közé, a víz, a föld és a levegő mellé a tüzet tették, ugyanolyan fontosnak tartva. Kínában a tűz az öt elem egyike. Az óperzsa vallásalapító, Zarathusztra gondolatkörében is fontos szerepet játszik a tűz. Egyiptomban a főnixmadár, mely elégeti magát s hamvaiból feltámad, az öröklét jelképe. A különböző népek mítoszai nagyjából egyeznek abban, hogy a tűz isteni kiváltság volt, s hősnek tekintik azt, aki ellopta, a görög mitológiában például Prométheuszt. A tűz a megtisztulás szimbóluma is, a kereszténység gondolatvilágában tisztítótűz formájában jelenik meg, de a tüzet a Pokolhoz is társítják. A középkorban babonás elemek jelentek meg, azt tartották, hogy a boszorkánynak nem fáj a tűz lángja, mert nem kiabál, mikor meggyújtják a máglyát. Ennek azonban az a magyarázata, hogy a füsttől nem látszott, hogy a boszorkánynak kikiáltott egyént tűzgyújtás előtt megfojtották.
Veréb a kéményből
"A képet édesapám emlékére osztom meg (lassan két éve, hogy elhagyott minket az élők sorából). Ő tartotta szegény kis verebet vigyázva, amíg lefényképeztem. Remélem lelke olyan magasra repült és úgy megkönnyebbült, mint e kis veréb a rabságból. Emléke és szelleme átjárja mindennapjainkat. Szia apu!"
A képen egy kis veréb látható. A szüleim kéményébe keveredett valahogy bele, onnan szedtük ki szegényt. A fotó elkészítése után vígan repült tovább, messze a kéménytől :)
A házi veréb (Passer domesticus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj. Olaszország kivételével egész Európában elterjedt, Észak-Afrikában és Ázsiában több alfaja van. Számtalan területre betelepítette az ember szerte a Földön. Mára egyike lett a legnagyobb elterjedési területű madárfajoknak. Jelenleg természetes elterjedési területén kívül a következő területeken is él: USA, Kanada, Mexikó, Guatemala, Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília, Chile, Peru, Ecuador, Falkland-szigetek, Kuba, Bermuda-szigetek, Hawaii, Ausztrália, Norfolk-sziget, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Vanuatu, Fidzsi-szigetek, Dél-afrikai Köztársaság, Mozambik, Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Zambia, Kenya, Szomália, Szudán, Zanzibár, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek, Mauritius, Réunion, Rodriguez-sziget, Brit Indiai-óceáni terület, Azori-szigetek, Zöld-foki-szigetek. Vannak területek, ahová viszont mindeddig nem sikerült betelepíteni, pedig történtek rá kísérletek. Ilyen területek: Jamaica, a Bahama-szigetek, Szent Ilona, Grönland, a Fülöp-szigetek, Pápua Új-Guinea és Déli-Georgia szigete. A Magyar Madártani Egyesület a mezei verebet választotta az "év madarának" 2007-ben. A mezei veréb állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például a britek verébkészlete az eredeti létszám 3%-ára csökkent. Az intenzív, ipari jellegû gazdálkodás, a fokozott vegyszerhasználat, a veszteségmentes terménybetakarítás miatt Nyugat-Európa számos országában jelentõsen szûkült a faj élettere és táplálékbázisa. Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 24-38 gramm. A fej eleje, valamint a fejtető középső része barnásszürke, a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke. Hasi oldalának egyéb alsó részei fehérek, az oldalak felé hamuszürkések. Farktollai sötétbarnák. Szeme barna, csőre fekete, de télen szürke, s csak a hegye sötétszínű; lába sárgásbarna. Magevő, egyes elméletek szerint a gabonatermelés terjedésével együtt jutott el nyugatra és északra. Nem vonuló. A mezei veréb agrárterületekhez kötõdõ madárfaj, amely apróbb rovarokat és gyommagvakat fogyaszt, fiókáit pedig kizárólag fehérjedús sáskákkal, szöcskékkel, hernyókkal, bogarakkal táplálja. Települések házainál, kertekben, faodvakban fészkel, évenként 3-szor is költ. Fészkét szalmából, rongyokból, tollakból halmozza fel, 5-6 tojása szennyesfehér, hamuszínű pontokkal és foltokkal sűrűn borítva. Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít. Magyarországon ma még erõs állomány, több mint kétmillió pár található, de a riasztó nyugat-európai trend számunkra is figyelmeztetõ jel, hisz a csökkenést sokkal könnyebb megelõzni, mint visszafordítani.
2013. július 18., csütörtök
Tyúksorban
Édesanyám tyúkjai lefekvéshez készülődve. :)
Petőfi Sándor:Anyám tyúkja Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend A szobában lakik itt bent? Lám, csak jó az isten, jót ád, Hogy fölvitte a kend dolgát! Itt szaladgál föl és alá, Még a ládára is fölszáll, Eszébe jut, kotkodácsol, S nem verik ki a szobából. Dehogy verik, dehogy verik! Mint a galambot etetik, Válogat a kendermagban, A kiskirály sem él jobban. Ezért aztán, tyúkanyó, hát Jól megbecsűlje kend magát, Iparkodjék, ne legyen ám Tojás szűkében az anyám. - Morzsa kutyánk, hegyezd füled, Hadd beszélek mostan veled, Régi cseléd vagy a háznál, Mindig emberűl szolgáltál, Ezután is jó légy, Morzsa, Kedvet ne kapj a tyúkhusra, Élj a tyúkkal barátságba'... Anyám egyetlen jószága.
A házityúk (Gallus gallus domesticus) a bankivatyúk háziasított változata, amely a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozik. Gazdaságilag a baromfikhoz sorolják őket. Mind húsát, mind tojásait előszeretettel fogyasztják az emberek. Mára számos tyújfajtát kitenyésztettek. A hímivarú házityúkot kakasnak nevezik, az ivartalanított formája a kappan. A nőivarú házityúk a tojó. Kicsinye a csibe, a „kamasz”, növendék nőivarú házityúk a jérce vagy csirke. A tojásokon ülő tojó a kotlós. A házityúk súlya 0,5-5-7 kg-ig terjedhet. A kakas rendszerint nehezebb a tojónál. A törpékhez az 500 és 1200 g körüli fajtákat sorolják. Megkülönböztetnek még közepes és nagy testű fajtákat. A tyúkoknak egy különlegességük a tarajuk, melynek igen sokféle megjelenési formája lehet (egyszerű, rózsa, borsó, szarv, stb.). A kakasok taraja nagyobb, mint a tojóké. A tyúkok ivari dimorfizmusát erősíti még a kakasok többnyire legyezőszerű farktolla. Csüdnek a láb tollmentes részét nevezik. Bár egyes fajtáknál ez is lehet tollas, például cochin, melyeknél a tollazottság még az ujjakra is ráfut. A tyúkoknál három ujj előrenéz, a negyedik hátra. Egyes fajták különlegessége, hogy öt ujjuk van (például német lazac tyúk), ez esetben kettő néz hátra. Az idős kakasok egy ún. „sarkantyúval” rendelkeznek, mely valamiféle fegyver szerepét tölti be támadásoknál. Ez a sarkanyú idős kakasoknál igen hosszúra és hegyesre nőhet. A tolltakarónak igen nagy a sokfélesége, egész sor színben és rajzolatban fordul elő. Vannak különleges tollképződmények is, mint például a selyem tyúkoknál vagy borzas, mint például a chabó tyúkfajtanál. Többnyire a kakas a díszesebb tollazatviselő. A tyúk rendszerint évente őszkor váltja a tollát (vedlés). Az új őszi tollruhában a legszebb a tyúk és többek között ezért éppen télen vannak a baromfi kiállítások is. Itt fajtára jellemző leírások szerint értékelik és pontozzák a tyúkokat. Év közben főleg a kakas „taposása” alatt szenved a tojók tollazata. Némely csoportokban olykor teljesen kopasz hátú tojókat is meg lehet figyelni, ami a taposás eredménye. Amennyiben a tollazat a csüdig, ill. az ujjakig ér, szakmegnevezéssel „gatyának” hívják. Lehet még bóbitájuk, szakálluk is. Mivel a tyúknak hiányzik a jó térlátása a megfelelő látási szög hiánya miatt, ezét kénytelen sétálás közben a fejét előre-hátra mozgatni és így feltérképezni a környezetét, mint a legtöbb madár.
Tavaszi hadjárat
A kép a Hajdú-Bihar megyei Bárándon készült. Kossuth Lajos sárréti átutazásának emlékére 1849-2009 /160év/ megemlékezés volt a község főterén található Kossuth-szobornál. A szoborról tudni kell, hogy Hazánkban a harmadik Kossuth Lajos szobort Bárándon avatták fel Szabó József református lelkész indítványára. 1896 március 15-én leplezték le. Az ünnepségen részt vett Kossuth fia, Kossuth Ferenc is. A mellszobor a középkorú finom, de mégis energikus arcú államférfit állítja elénk. Kossuth Ferenc megkapta Báránd díszpolgára címet.
Kiskakas
A kakas jellegzetes „kikiriki” vagy „kukurikú” hangja a terület megjelölésére szolgál és ezt kukorékolásnak hívják. Többnyire reggel, napfelkelte előtt kukorékol a kakas, délkörül és este. A kakaskukorékolást a rómaiak időmeghatározásra használták; ha meghallották a kukorékolást, azt jelentette, hogy pontosan éjfél és napfelkelte között jár az idő.
A Kiskakas gyémánt félkrajcárja: Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szemétben, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár. Meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki: - Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. - Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak. De a török császár erovel is elvette tole, hazavitte, betette a kincseskamrájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni: - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta: - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Megharagudott erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban: - Szídd fel, begyem, a sok vizet, szídd fel, begyem, a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába. - Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának: - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égo kemencébe. A szolgáló megint megfogta a kis kakast, s az égo kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! - Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba. - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Még nagyobb méregbe jött erre a török császár. - Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd bele a méheskasba, hadd csípjék agyon a darazsak. A szolgáló belevetette a kis kakast a méheskasba. Ott megint elkezdi a kis kakas: - Szídd fel, begyem, a darázst; szídd fel, begyem, a darázst! Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába. - Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. - Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bo bugyogóm fenekébe. Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bo bugyogója fenekébe. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi: - Ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát! A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár. - Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast; vigyétek hamar a kincseskamarába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját! Bevitték a kis kakast a kincseskamarába, ott megint elkezdi a maga nótáját: - Szídd fel, begyem, a sok pénzt, szídd fel, begyem, a sok pénzt! Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belole, máig is él, ha meg nem halt.
Kakas: A hímivarú házityúkot kakasnak nevezik, az ivartalanított formája a kappan. A kakas rendszerint nehezebb a tojónál. A tyúkok ivari dimorfizmusát erősíti még a kakasok többnyire legyezőszerű farktolla. Az idős kakasok egy ún. „sarkantyúval” rendelkeznek, mely valamiféle fegyver szerepét tölti be támadásoknál. Ez a sarkanyú idős kakasoknál igen hosszúra és hegyesre nőhet. A kakasnak jellegzetes udvarlási viselkedése van, szabályosan táncikál a tojó előtt, miközben egyik szárnyával megérinti a földet, majd felugrik a tojó hátára. A kopuláció közben megfigyelhető, hogy a kakas csőrével a tojó fej vagy nyaki tollazatába kapaszkodik.
Gerle lesen :)
A képen egy balkáni gerle fészke látható, amit egy antennára rakott, és épp a tojásait költi.
(Sajnos az azévi (2009.) egyik vihar a fészket tönkretette, így se fészek, se fiókák. Hát sajnos ilyen a természet ad és elvesz!)
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak osztályába, ezen belül a galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. A közeli rokon vadgerlével (Streptopelia turtur) együtt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik. A balkáni gerle óriási és gyors terjeszkedése a szemünk előtt zajlott le a 20. század közepén. Eredetileg csak az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül, Indiáig költött. A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Angliát 1955-ben érte el és 15 éven belül lefoglalta az összes brit szigetet. Kóborló egyedeit látták már a Feröer-szigeteken is. 1974-ben elérte Portugáliát és napjainkban Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő areáját. Elterjedési területét Ázsiában is megnövelte, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is. A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is. Emelett a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is. Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között. Testhossza 31–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 47–55 centiméter és a testtömege 170–240 gramm közötti. Szürkés homokszínű, vöröses mintázattal. Fekete, fehérrel szegélyezett nyakörve van, ami a fiataloknál még hiányzik. A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18–22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26 nap környékén repülnek ki. A balkáni gerle közeli rokona a vadgerle.
Galambdúc 2
Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében.
Galambászat a galambok tenyésztése, nevelése és idomítása. Galambok tartása a gazdasági udvarban a 20. sz.-ban a magyar nyelvterület nagy részén szokás volt, tömegben azonban elsősorban a D-Tiszántúlon leginkább tanyákon tartottak galambot. Az itteni parasztudvarok jellegzetes építménye a galambdúc. A galambászat szegedi parasztemberek egyik legszenvedélyesebb, sportszerű szórakozása. A galambászat kitenyésztett helyi fajtája az igénytelen megjelenésű, búbos fejű purszli (talán a német Purzel szóból), szakirodalmi nyelvén szegedi keringő. (Igen magasra fölrepül, 8–9 óra hosszat is fönnmarad a levegőben.) Egy-egy galambásznak 10–100 pár purszlija is van, gondosan neveli őket, tulajdonjegy nélkül is megismeri a magáét; gyönyörködik röpülésükben, keringésükben, játékos bukfencezésükben. A levegőben kóválygó, falkájától elszakadt idegen kódorgó, őgyelgő galambot zsákmányul ejtik. Ennek több aprólékos módja van: lépezés, tőrözés, cserényezés, aláhajtás. A galambász a maga felhajtott galambjaival belevet másnak a levegőben közeledő falkájába. Ilyenkor a két galambsereg összeforog, vagyis elkeveredik egymással. Bizonytalan, hogy melyik falka kerekedik fölül, és ragadja magával a másikat, ill. abból egy-két galambot. – A halott galambász temetésére kedvenc galambjait zsákban kihozzák, és a koporsó sírba eresztése közben szabadon eresztik. (→ még: baromfitartás, → fedeles kapu) – Irod. Bálint Sándor: A szegedi galambászat (Néprajzi Közl., 1956). A Nyíregyháza központjától 4 kilométerre fekvő kedvelt fürdő- és kirándulóhely, Sóstófürdő egyik legnépszerűbb nevezetessége a Sóstói Múzeumfalu, amely a Felső-Tisza-vidék hajdani sokszínű népi építkezését őrzi az utókor számára. A múzeumfalu a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos falu kicsinyített másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait. Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség és a nyíri Mezőség 19. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi lakóházai, gazdasági épületei, jellegzetes lakberendezési hagyományai, használati és dísztárgyai hiteles képet nyújtanak a parasztság egykori életformájáról. A régi faluképet idézik fel a múzeumi falu központjában látható közösségi épületek is: az iskola, a református templom, a harangláb, a parókia, a tűzoltószer-tár, a szatócsbolt és kocsma. Olyan kuriózumok is helyet kaptak a múzeum területén, mint a hajdani kismesterségeket bemutató műhelysor, a kovácsműhely és a borbélyüzlet, a faluvégi cigánykunyhók épületegyüttese, vagy a Nyíregyháza környékére betelepült szlovák népességet reprezentáló tirpák tanya. Legutoljára a nyírségi kisnemesi porta, egy szárazmalom és egy fejfás temető telepítése fejeződött be, s ezekkel vált teljessé a falukép. Az épületek mellett a tájjellegű gyümölcsfák, veteményeskertek és kultúrnövények, a házak előtt pompázó virágoskertek egy 19. századi falu hamisítatlan hangulatát varázsolják a látogatók elé.
Galambdúc
Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében.
Galambászat a galambok tenyésztése, nevelése és idomítása. Galambok tartása a gazdasági udvarban a 20. sz.-ban a magyar nyelvterület nagy részén szokás volt, tömegben azonban elsősorban a D-Tiszántúlon leginkább tanyákon tartottak galambot. Az itteni parasztudvarok jellegzetes építménye a galambdúc. A galambászat szegedi parasztemberek egyik legszenvedélyesebb, sportszerű szórakozása. A galambászat kitenyésztett helyi fajtája az igénytelen megjelenésű, búbos fejű purszli (talán a német Purzel szóból), szakirodalmi nyelvén szegedi keringő. (Igen magasra fölrepül, 8–9 óra hosszat is fönnmarad a levegőben.) Egy-egy galambásznak 10–100 pár purszlija is van, gondosan neveli őket, tulajdonjegy nélkül is megismeri a magáét; gyönyörködik röpülésükben, keringésükben, játékos bukfencezésükben. A levegőben kóválygó, falkájától elszakadt idegen kódorgó, őgyelgő galambot zsákmányul ejtik. Ennek több aprólékos módja van: lépezés, tőrözés, cserényezés, aláhajtás. A galambász a maga felhajtott galambjaival belevet másnak a levegőben közeledő falkájába. Ilyenkor a két galambsereg összeforog, vagyis elkeveredik egymással. Bizonytalan, hogy melyik falka kerekedik fölül, és ragadja magával a másikat, ill. abból egy-két galambot. – A halott galambász temetésére kedvenc galambjait zsákban kihozzák, és a koporsó sírba eresztése közben szabadon eresztik. (→ még: baromfitartás, → fedeles kapu) – Irod. Bálint Sándor: A szegedi galambászat (Néprajzi Közl., 1956). A Nyíregyháza központjától 4 kilométerre fekvő kedvelt fürdő- és kirándulóhely, Sóstófürdő egyik legnépszerűbb nevezetessége a Sóstói Múzeumfalu, amely a Felső-Tisza-vidék hajdani sokszínű népi építkezését őrzi az utókor számára. A múzeumfalu a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos falu kicsinyített másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait. Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség és a nyíri Mezőség 19. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi lakóházai, gazdasági épületei, jellegzetes lakberendezési hagyományai, használati és dísztárgyai hiteles képet nyújtanak a parasztság egykori életformájáról. A régi faluképet idézik fel a múzeumi falu központjában látható közösségi épületek is: az iskola, a református templom, a harangláb, a parókia, a tűzoltószer-tár, a szatócsbolt és kocsma. Olyan kuriózumok is helyet kaptak a múzeum területén, mint a hajdani kismesterségeket bemutató műhelysor, a kovácsműhely és a borbélyüzlet, a faluvégi cigánykunyhók épületegyüttese, vagy a Nyíregyháza környékére betelepült szlovák népességet reprezentáló tirpák tanya. Legutoljára a nyírségi kisnemesi porta, egy szárazmalom és egy fejfás temető telepítése fejeződött be, s ezekkel vált teljessé a falukép. Az épületek mellett a tájjellegű gyümölcsfák, veteményeskertek és kultúrnövények, a házak előtt pompázó virágoskertek egy 19. századi falu hamisítatlan hangulatát varázsolják a látogatók elé.
Macska a háztetőn :)
Egyik délután párommal sétáltunk és a képen látható macsekot láttuk, ahogy tőr fel az egyik ház tetejének csúcsára. A kép nem a legjobb lett, de témája miatt feltétlen felszerettem volna ide tenni! :)
A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül, a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja. Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására). A legtöbb macskaféle szívesen tartózkodik magasan levő helyeken. Az állati viselkedéssel foglalkozó kutatók számos példával szolgálhatnak erre vonatkozóan, a magyarázat pedig nyilvánvalóan az, hogy a magasság jó megfigyelőpont az állat számára, ahonnan áttekintheti a „területét”, szemmel tarthatja az emberek és az esetleges egyéb háziállatok tevékenységét. A vadon élő macskafélék számára a magasban levő leshelyek segítséget nyújtanak a vadászathoz; alkalmanként a házi macskák is a magasból, például egy faágról vagy egy kerítésről vetik rá magukat zsákmányukra, ahogyan a leopárd. Emellett a macskák számára a magasság tekintélyt és biztonságérzetet is nyújt. A magas helyekhez való vonzódás azonban veszélyes is lehet, ugyanis élesben teszteli azt a közismert axiómát, mely szerint „a macska mindig a talpára esik”. Az American Society for the Prevention of Cruelty to Animals (Amerikai Társaság az Állatok Elleni Kegyetlenség Megelőzéséért) nevű szervezet arra figyelmezteti a macskatulajdonosokat, hogy védjék kedvencüket a túlságosan magas helyektől, ugyanis az elbizakodott vagy figyelmetlen állatok megsérülhetnek egy nagyobb zuhanás során. Esés közben a macska, kiváló egyensúlyérzékét és rugalmasságát kihasználva képes testét megcsavarva talppal a föld felé fordulni. Ez az „önigazító reflex” avagy „korrekciós reflex” néven is ismert képesség, amely lehetővé teszi, hogy zuhanás közben, bizonyos idő elteltével az állat a megfelelő irányba forduljon. A legtöbb beszámoló szerint a néhány méteres zuhanások kevésbé károsak a számukra (habár néha komoly sérülésekkel járnak), de ismertek olyan esetek is (5-10) amelyben az állat nagy magasságból (például egy épület hetedik emeletéről) ért földet sértetlenül. A világrekordot Ken Myer floridai kormányzó Andy nevű macskája állította be, egy 16. emeletről történt 61 méteres zuhanást túlélve. A közhiedelemmel ellentétben a farok nélküli macskák is rendelkeznek ezen képességgel, ugyanis főként a mellső és hátsó lábuk, valamint a gerincük segítségével fordulnak a megfelelő helyzetbe, a farok kevésbé fontos a mozdulatsor végrehajtásánál. Körülbelül 8000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, teljes háziasítása mintegy 4000 éve Egyiptomban történt. Számos fajtája és színváltozata létezik. Csupasz és farok nélküli változatait is kitenyésztették. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás („miaú”), csiripelés, dorombolás, fújás, morgás. A lovakhoz és más háziállatokhoz hasonlóan a macskák is képesek vadon élve fennmaradni. Az önállóan élő macskák gyakran kisebb kolóniákat alkotnak. Az állatvédők beszámolói szerint azonban hosszú távon csak igen kevés példány képes gazdátlanul életben maradni, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a macskák és más háziállatok elhagyása, illetve otthonukból való szándékos eltávolítása (bántalmazásukhoz hasonlóan) büntetendő. A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet, az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is szerepel. Általában tisztelik, de olykor becsmérlik is. Evolúciójuk során a macskák sokkal nagyobb mértékben alkalmazkodtak a vadászathoz, mint a kutyák vagy más emlősök. Ez annak a mutációnak indirekt következménye volt, mellyel ősük elvesztette az édesség ízlelésének képességét, ezáltal pedig lecsökkent a növényi tápanyagbevitele. A növényfogyasztás drasztikus csökkenésével emésztő szervrendszerük lerövidült, így képtelenné vált a növényi táplálék hatékony feldolgozására, azonban mindez a testtömeg lecsökkenéséhez is vezetett, amely elősegítette a vadászathoz szükséges gyors mozgást. Viselkedési mintáik a vadászathoz igazodtak, rövid intenzív tevékenykedésüket hosszú nyugalmi periódusokkal kezdték ellensúlyozni. A nagymacskákhoz hasonlóan a házi macskák is hatékony vadászok. Gerinces zsákmányukat a leopárdoknál és a tigriseknél megfigyelhető taktikával lesből támadva teszik mozgásképtelenné, majd hosszú szemfogukkal megsebzik a gerincvelőt, illetve a nyaki verőeret vagy a nyaki gyűjtőeret átszakítva súlyos vérzést okoznak, esetleg a légcső összezúzásával megfojtják áldozatukat. Míg a házi macska körülbelül ezerféle fajra vadászhat, addig a nagymacskák kevesebb, mint száz különféle állatot tekintenek zsákmányuknak. Bár az utóbbiak általában a nagyobb méretű állatokat igyekeznek elejteni, a kisebbek alacsony tápértéke ugyanis nem éri meg a vadászattal járó fáradtságot. Kivételt képeznek köztük a leopárdok, melyek gyakran vadásznak nyulakra és más kisebb állatokra is. A jól táplált házi macskák is vadásznak a környezetükben élő madarakra, egerekre, patkányokra, skorpiókra és más kisebb állatokra. Gyakran előfordul, hogy meg is mutatják zsákmányukat a gazdájuknak. Ennek oka nem tisztázott, de a barátságos magatartás gyakran társul ezzel a viselkedéssel. A macskák talán dicséretet remélnek a csoporthoz való tartozás effajta szimbolikus kinyilvánításáért. Némelyik elmélet szerint azonban a macskák abból, hogy embertársaik a nap nagy részét távol töltik tőlük, arra következtetnek hogy vadászattal töltik az idejüket és ezért vannak bővében az ételnek. Zsákmányuk odaajándékozásával csupán szeretnének hozzájárulni gazdájuk élelmezéséhez[21]. Az etológus, Paul Leyhausen átfogóan tanulmányozta a házi macskák vadászó- és társadalmi magatartását – melyet Cat Behavior (Macska magatartás) című könyvében dokumentált –, és saját magyarázattal szolgált az ajándékozás jelenségére. Egyszerűen megfogalmazva, a macskák befogadják az embereket saját társadalmi csoportjukba és a hierarchiában betöltött helyüknek megfelelően feleslegessé vált zsákmányukat megosztják a csoport többi tagjával. A hierarchia tetején vagy annak közelében az ember áll. Vadászó magatartásuk miatt a vadon élő macskákat számos országban kártevőnek tekintik. A házi macskákat esetenként zárt kifutóban vagy lakásban kell tartani, mivel másként pusztíthatják a veszélyeztetett helyi madárfajokat. Ausztráliában a hatóságok törvényt is hoztak ezzel kapcsolatban. Bizonyos helyeken a macskatartók csengőt akasztanak kedvencük nyakába, hogy ezzel figyelmeztessék az esetlegesen kiszemelt zsákmányt. Néha azonban a macska megtanulja hogyan váljon még csendesebbé, hogy a csengővel is képes legyen vadászni. A macskák fogazata és emésztő szervrendszere a húsevéshez alkalmazkodott. A házi macskák kis mennyiségű növényi táplálékot is igényelnek, melyhez alkalmanként fű vagy más növények fogyasztásával jutnak hozzá. Míg a medvék és a kutyák általában gyümölcsökkel, bogyókkal, gyökerekkel és mézzel egészítik ki étrendjüket, a macskák leginkább húst fogyasztanak. Mivel egy genetikai anomália folytán valamennyi macskaféle képtelen az édesség ízlelésére[40], ezek az állatok többnyire idegenkednek a gyümölcsök és a bogyók elfogyasztásától. Ennek ellenére sok házi macska kedveli a zöldséget[41]. A boltokban kapható macskaeledelek elsősorban húsból állnak, de gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű búzát vagy rizst, amelyet hús melléktermékekkel, ásványi anyagokkal és vitaminokkal egészítenek ki. Előfordul, hogy a macskák füvet, leveleket, cserjéket vagy szobanövényeket rágcsálnak, elősegítve a megemészthetetlen táplálék felöklendezését. A macskák képtelenek pusztán vegetáriánus étrenden élni, mivel ekképpen nem tudják előteremteni azokat a számukra szükséges tápanyagokat, melyeket a növények nem vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak. Ezek közé tartozik a taurin, az A vitamin (a macskák szervezete nem képes a növényekben nagy mennyiségben jelen levő A pro-vitamin A vitaminná való átalakítására) és ide tartoznak egyes zsírsavak is. A taurin hiányától a macskák szeme lassan leépül, amely kezdetben látásproblémákat végül pedig maradandó vakságot okoz. Ezt az állapotot központi retina degenerációnak (CRD = Central Retinal Degeneration), nevezik. A tehéntej kis mértékben tartalmaz taurint, de a felnőtt macskák általában érzékenyek a laktózra. A laktózmentes tejet ugyan biztonságosan fogyaszthatják, de ez nem helyettesítheti a húst. Némelyik vegetáriánus ennek ellenére vegetáriánus étrend szerint eteti kedvencét, kiegészítve az ételt azokkal a tápanyagokkal, amelyek a macskák számára szükségesek Egyes szobanövények ártalmasak ezen állatok számára. A húsvéti liliom levelei maradandó és életveszélyes vesekárosodást okozhatnak, de a filodendron is mérgező rájuk nézve. A Cat Fanciers' Association egy teljes listával szolgál a macskák számára mérgező növényekről. Némelyik példány rajong az illatos macskamentáért. Bár általában nem eszik meg, gyakran hemperegnek rajta, tapogatják és esetenként meg is rágják (hogy a vomeronazális szervük segítségével jobban meg tudják vizsgálni). A hatása aránylag rövid ideig, legfeljebb egy órán át tart, azonban néhány órával később újra felkeltheti az érdeklődésüket. Kisebb hatásfokkal más növények is kiválthatnak hasonló reakciót. A macskák néha válogatósak az étkezésnél, amely talán az édesség ízlelésének hiányából is fakad. Más emlősökkel ellentétben akár önként éheznek is, még akkor is ha olyan ételt kapnak, ami elég ízletes vagy olyat, amelyet korábban szívesen elfogyasztottak. Ez akkor is bekövetkezhet, ha a vomeronazális szervük hozzászokott egy adott ételhez vagy ha a gazdái elkényeztették az állatot. Ilyenkor minden olyan ételt elutasítanak, amely nem felel meg az elvárásaiknak. Az is előfordulhat hogy ráunnak a kapott ételre és addig nem esznek belőle, amíg újra meg nem kívánják. Az önkéntes éhezés azonban csak rendkívül ritka esetben tart addig a pontig, ahol az állat szervezete már károsodik a rohamos súlycsökkenés és a máj működési zavara (hepatikus lipidózis) következtében, amely beteges étvágytalanságot okoz és kezeletlenül 48 órán belül az állat pusztulásához vezet. Emellett a macskák érdeklődést mutathatnak az emberi ételek, például a fasírozott, sült csirke, kenyér, pizza, jégkrém, paradicsomleves, szalonna, sárgarépalé, olajbogyó, gomba iránt, de az olyan ínyencségek is felkelthetik a figyelmüket, mint a főtt kukorica vagy a sárgadinnye. Az emberi étel és a macskaeledel együttes fogyasztása azonban az állat elhízásához vezethet, amely számos problémát okozhat, akár cukorbetegséget is, főként a kasztrált hímeknél. Az elhízás orvosolható diétával és fizikai gyakorlatokkal, azaz játékkal, amely különösen a lakásban tartott példányoknál hasznos. Kialakulhatnak olyan táplálkozászavarok is, mint a pica, amely során az állat szokatlan dolgokat rág vagy eszik meg, például ruhaszövetet, műanyagot vagy gyapjút. Ez kis mennyiség esetén nem ártalmas, a nagy mennyiségű emészthetetlen anyag (például egy teljes zokni) eltávolítása azonban orvosi beavatkozást igényel. Ez a betegség különösen a sziámi és a burma fajtákat érinti, illetve azokat, amelyek ezek őseitől származnak. A macskák károsak is lehetnek a környezetükre nézve, amennyiben egy olyan területre kerülnek, ahol a helyi fajok nem képesek megfelelően alkalmazkodni hozzájuk. Előfordulhat, hogy fajpusztulást okoznak (mint például a Stephens-szigeti álfakusz esetében).
A képhez egy kedves ismerősöm az alábbiakat fűzte:
Kész tanulmány! Már csak néhány hasonló jó macskafotó kéne hozzá és lehetne akár egy kiadvány is belőle. Az mindenesetre biztos, hogy Nálad egy macska igen szakszerű ellátásban részesülhet. Lehet, hogy ez a macska azért vánszorog ilyen elcsigázottan felfelé, mert teleette magát hússal? Vagy egyszerűen csak meredek a tető. Ill. azt hiszem, a fotós látásmódja! De így nagyon jó a kép, tetszik! Annyira, hogy egy régi vicc is eszembe jutott róla:
A nagy macska azt mondja a kis macskának:"Na, gyere, most elmegyünk nőzni!"
Ballagnak a háztetőn, de egyszer csak megcsúsznak, az ereszcsatornában tudnak megkapaszkodni és ott lógnak, lógnak sokáig. Jó idő elteltével megszólal a kis macska:
"Te csak nőzzél tovább, én megyek haza!"
Vízből mentett darázs
A képen egy darazsat láthatunk. Délután szüleim házánál lettem figyelmes erre a darázsra, ahogy a kertben elhelyezett vízgyűjtő edényben evickél. Testvéremmel segítségére keltünk egy műanyag fedéllel. A mentőakcióról és a megmentettről csináltam egy két képet. Ezen a képen már a megmentett levegő virtuózt láthatjuk. :)
A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint a társas redősszárnyú-darazsak vagy valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó hártyásszárnyúakat nevezzük. Rendszerint 1 vagy néhány centiméteres, sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok, melyek nyugalomban szárnyaikat hosszában összehajtva tartják a test kétoldalán. Euszociális állatok, fullánkjuk és mérgük van, közeli rokonai a méheknek. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből. A kolóniában egy királynő és sok (akár több ezer) dolgozó él. Közvetlen környezetünkben leggyakrabban a kecskedarázzsal találkozunk. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, s ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, mivel veszélyeztetve érzik magukat általa. Ha megpróbáljuk elhajtani, hadonászunk, csak rontunk a helyzeten. A legveszélyesebb hazai rovarfaj a lódarázs (Vespa crabro), fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál. Nem minden darázs él társadalomban. Vannak ugyanis magányos darazsak. Ők termetre kisebbek, mint közösségi társaik, és fészküket elsősorban növények száraiba építik ki. A kialakított fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárvák ezekből táplálkoznak. Tavasszal felébrednek és elkezdik a fészeképítést. Ezek lehetnek 10 – 80 cm nagyságúak, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak és mindegyik sejt egy petét kap az új királynőtől. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, (kb. július hónapra) A darazsak több utód generációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb a dolgozó nőstények száma. A dolgozók növelik a fészek nagyságát, újabb sejteket adnak hozzá, etetik a lárvákat. A darazsak csípésükkel, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberekbe is. A csípés során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, mely gyulladást okoz. A darázscsípés helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. Amennyiben a rosszullét jele mutatkozik azonnal forduljunk orvoshoz. A darázscsípés egyes emberekre nézve igen veszélyes, van akinél olyan allergiás következményekkel jár, ahol csak az orvosi segítség mentheti meg a pácienst. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázscsípés. Azonban a darazsakra is számos veszély leselkedik.
Medicopter Debrecen
A képen egy Eurocopter EC135 T2 típusú helikoptert láthatunk, ahogy emelkedik fel a Debreceni Klinika helikopter leszállójáról.
Az EC135-ös egy több célra alkalmazható, két hajtóműves könnyű helikopter. A zaj és a vibráció szintje az egyik legalacsonyabb a kategóriájában, amit a "Fenestron" ventillátor kialakítású faroklégcsavarnak, és a négylapátos új fejlesztésű forgószárnyagy (BMR) rendszernek köszönhet. Az alacsony vibráció és a helikopter méretei kiválóan alkalmassá teszi mentőhelikopternek. A helikoptert az Eurocopter gyárban tervezték a leendő megrendelő bevonásával, hogy az igényeiknek leginkább megfeleljen. Az EC135-ös 1996-ban kapta meg a típusalkalmassági bizonyítványt és teljes mértékben megfelel a szigorú európai előírásoknak, így válik alkalmassá a légimentő tevékenységre. A helikoptert a magas megbízhatóság és az alacsony karbantartási igények jellemzik. A "Fenestron"�nak egy nagy átmérőjű cső belsejében forgó lapátokkal felszerelt dob egészét nevezik, amely a forgószárny reakció nyomatékát egyenlíti ki. A kialakításából adódik a jó hatásfok és az alacsony zajkibocsátási szint. Kevésbé sérülékeny és balesetveszélyes az ezt megelőző kialakítású faroklégcsavarokhoz képest, így különösen előnyös a mentőhelikoptereken való alkalmazása. Az 500. legyártott EC135-ös helikoptert 2006. augusztus 30-án vehette át az OMSZ Légimentő Kht, melynek lajstromjele HA-ECA lett.
Szivárvány a szökőkútban
A képen a Debreceni Klinika egyik szökőkútja látható. A fény játékkal előcsalta a vízcseppeken a szivárvány minden színét.
A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Ritkán látható, az ún. dupla szivárvány, amelynél egy másik, halványabb ív is látható, fordított színekkel. Gyakran látható szivárvány szökőkút mellett is. A kertben is létrejöhet, mikor porlasztott vízcseppekkel öntöz valaki napos időben. Ritkán látható az ún. fehér szivárvány, amit holdfényes estéken lehet látni. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat. Megfelelő technikával készített fényképen azonban előtűnnek a szivárvány színei.
Gesztenye virág
Ezt a képet születendő kislányom születésére készítettem 2009 évben. Annyira szép volt ismerősöm kertjében a virágzó gesztenyefa, hogy lencsevégre kaptam.
Halász Judit : Én nem születtem varázslónak Én nem születtem varázslónak csodát tenni nem tudok És azt hiszem már észrevetted a jó tündér sem én vagyok, De, ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság, Úgy érezném vannak még csodák. Refr.: Hát mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod, A lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot. Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen? Mit tehetnék áruld el Nekem! Nincsen varázspálcám mellyel bármit eltünthetek, És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet. De, ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság, Úgy érezném vannak még csodák. Refr.: Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod, Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot. Hát, mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen? Mit tehetnék áruld el Nekem! Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázs köpenyem Hogy holnap is még veled leszek sajnos nem ígérhetem. De, ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság, Úgy érezném vannak még csodák. Refr.: Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod, Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot. Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen? Mit tehetnék, áruld el nekem! 3x
A vadgesztenye vagy vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum) a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó fafaj. Nagy termetű, 30-35 m magasra növő lombhullató fa, koronája árnyékot adó, díszfaként is közkedvelt. Levele összetett, fogazott. Makktermése, a vadgesztenye kupacsa zöld, a gesztenyénél kevésbé tövises, magja fényes, vörösesbarna színű, nem ehető, de a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja.
Szorgos dolgozók!
A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. Külön vonalat képviselnek az Apoidea főcsaládban, jelenleg az Anthophilák közé soroltak. Megközelítőleg 20 000 ismert fajuk létezik, habár sokuk nincsen leírva, illetve besorolva. Ennek köszönhetően a számuk feltehetően magasabb. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak.
A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú proboscidesszel, (komplex, összetett nyelvvel) kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb.
2013. július 17., szerda
Hold 2009.05.05
A képen a 2009.05.05.-i hold látható. Hajdú-Bihar megyei Bárándon a kertemből szemlélve. :)
Kislányom másnap született meg! :)
Pierrot : Meglesett a Hold Álarcot kötök bús képű művész leszek s meg sem értenek rám néznek és látni fogják őt, a költőt, a nyughatatlan vándort Máskor jelmezt veszek fel, éjszínű bársonyruhát ezüst ékszerrel Szerelmet színlelek, és lám, a ruhán lágyan végigsimít a Hold Ő az, aki ért, Ő az, aki félt, Ő az örök égi láng mi útjaimon elkísért Ismerem már rég, éjjeli vendég Ő az, aki arra volt s látott, ahogy senki még; Meglesett a Hold Maszkot rajzolok, a nagyvilágra nyelvet öltök, mint vásott krampuszok követelek hatalmat és nőt, százkettőt, s még egy hordó erős bort De érzem, magam sosem vagyok fáraszt már a kosztüm-tréfa, színes maskara levetkőzöm teljesen s az éj befogad, s ott a fák fölött a Hold Ő az, aki ért, Ő az, aki félt, Ő az örök égi láng mi útjaimon elkísért Ismerem már rég, éjjeli vendég Ő az, aki arra volt s látott, ahogy senki még; Meglesett a Hold Felemelkedtek a pálcák és a dobokat illették higgadt kezek lassú ütéseivel aztán a sípok és a citerák s végül az ének csendült fel s a boszorkány kecses táncot lejtett pompás jelmezében A nagy csarnok megtelt bűvös illatokkal s az öt hang zenekarrá lett a térben A mennyei Isten pedig boldog volt és elégedett Ő az, aki ért, Ő az, aki félt, Ő az örök égi láng mi útjaimon elkísért Ismerem már rég, éjjeli vendég Ő az, aki arra volt s látott, ahogy senki még; Meglesett a Hold
Villámlás - Báránd
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhetfelhő–felhő és felhő–föld között. Áramerőssége a 20-30 000 ampert is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is.
A villám elektromos gázkisülés, ami felhőn belül, felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. A tulajdonképpeni villámot elő villám vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát vezetővé teszi. Eközben a földfelületről (vagy az ellentétes előjelű elektromossággal feltöltött felhő felől), főként a kiemelkedő részekből megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat. A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 C, az átlagosan 0,2 s-ig tartó kisülési időtartam alatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége 180 km/s. A hőmérséklet elérheti a 30 000 K-t.
Ha a villám homokos talajba csap, üvegszerű anyag keletkezik, aminek a neve fulgurit.
Iker szivárvány
A kép a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát határában készült. A képen két szivárvány látható.
A szivárvány olyan optikai jelenség, melyet az eső vagy páracseppek okoznak, mikor a fény prizmaszerűen megtörik rajtuk, és spektrumára bomlik. Az ív külső része vörös, míg a belső ibolya. Ritkán látható, az ún. dupla szivárvány, amelynél egy másik, halványabb ív is látható, fordított színekkel. Előfordul, hogy a szivárvány ív formája is megváltozik, repülőgépből nézve körnek látszódik, vagy ún. tűzszivárványt is létrehozhat, amennyiben a fény jégkristályokon törik meg, megfelelő körülmények között. A szivárvány akkor alakul ki, ha a levegőben lévő vízcseppeket a napfény alacsony szögből éri. Akkor a leglátványosabb a jelenség, ha az égbolt felét még felhők borítják, a szemlélő pedig a napnak háttal áll. Így a kialakuló szivárvány élesen elválik a mögötte lévő sötétebb háttértől. Gyakran látható szivárvány szökőkút mellett is. A kertben is létrejöhet, mikor porlasztott vízcseppekkel öntöz valaki napos időben. Ritkán látható az ún. fehér szivárvány [1], amit holdfényes estéken lehet látni. Mivel az emberi szem gyengén érzékeli a színeket halvány fénynél, a szivárvány fehérnek hat. Megfelelő technikával készített fényképen azonban előtűnnek a szivárvány színei. A szivárvány színeit a fehér fény szétszóródása okozza, amint az áthalad az esőcseppeken. A fény először az esőcsepp felületén törik meg, az esőcsepp túloldalán visszaverődik, majd kilépéskor ismét törést szenved. Ezt azt eredményezi, hogy igen változatos szögben léphet ki a fény, a legerősebb 40-42° körül távozik. A szög független a csepp méretétől, számít viszont a víz törésmutatója. A tengervíznek magasabb a törésmutatója (erősebben törik meg benne a fény) mint az esővíznek, így a tenger fölött kialakuló szivárványnak kisebb a sugara, mint a szárazföld fölöttinek. Ez a különbség szabad szemmel is látható. A törés mértéke függ a fény hullámhosszától, ami a színekért is felelős. A kék fény (aminek kicsi a hullámhossza) nagyobb szögben törik meg, mint a vörös (ami a legnagyobb látható hullámhosszú fény), azonban, mivel a csöpp hátuljában található a fókuszpont, ezért a színek sorrendje felcserélődik, és a vörös lesz „fölül” és az ív külső szélén. (lásd az ábrán) A közhiedelemmel ellentétben a fény a csöpp hátulján nem szenved el teljes visszatükröződést, a fény egy része kilép. Azonban ez a fény nem képez egy másik szivárványt a szemlélő és a Nap között, mivel az ott távozó fény közel sem olyan erős, mint a látható szivárvány, így az ott kilépő színkép inkább újra fehér fénnyé áll össze, ahelyett, hogy szivárványt alkotna. A szivárvány valójában nem az égbolt egy különleges pontján keletkezik, hanem a szemlélő és a Nap helyzetétől függ. Minden esőcsepp ugyanabba az irányba továbbítja a fényt, de csak néhányukból származó fény éri el a szemlélődőt. Ez az, ami a szivárvány képét adja annak a szemlélődőnek. A szivárvány mindig az égbolt nappal átellenes részén van, és az ív belső része kissé világosabb a külsőnél. Az ív középpontja (ha szemben van a szivárvánnyal) a megfigyelő feje által vetett árnyék meghosszabbítása, pontosabban az antiszoláris pont (ami nappal a horizont alatt van), ami akkor válik láthatóvá, ha a szemlélődő feje és annak árnyéka 40-42 fokos szöget zár be. Ebből adódóan, ha a nap 42 foknál magasabban van, akkor a szivárvány a horizont alatt keletkezik, ezáltal nem látható. Kivételt képez az, ha a szivárványt egy hegy tetejéről, vagy egy vízesés aljáról, (lásd fent) vagy repülőgépről nézik. Lehetséges egyszerű kerti locsolóval is szivárványt létrehozni, ám fontos, hogy sok (ezáltal kisméretű) csepp keletkezzen. Nehéz egy teljes ívet lefotózni, mivel az 84°-os látószöget igényel, ez egy 35mm-es géppel számolva kb. 19 mm-es lencsét igényel, azonban a legtöbb fotósnak csak 28 mm-es nagylátószögű lencséje van. Repülőgépről egy teljes kör látható, közepén a repülőgép árnyékával. Néha egy halványabb és vastagabb másodlagos szivárvány is látható. A másodlagos szivárványokat az okozza, hogy a fény egy része a csöpp elejéről is visszatükröződik, és 50-53°-ban távozik. A második tükröződés eredményeként, a másodlagos szivárvány színei fordítottak, a kék van kívül és a vörös belül. A megvilágítatlan sávot a két szivárvány között felfedezőjükről alexander szalagnak hívják. Ennél is ritkább a háromszoros szivárvány, sőt, néhány megfigyelő jelentett négyszeres szivárványt is, melyben a legkülső ív hullámzott. Ezek a szivárványok a nap és a szemlélődő között helyezkednek el, megnehezítve az észlelésüket. Sokszoros szivárványokat először Felix Billet (1808-1882) írt le. Laboratóriumi körülmények között jelentősen könnyebb sokszoros szivárványokat megfigyelni, összegyűjtött fényel, nevezetesen lézerrel. Hatodlagos szivárványt először K. Sassan figyelt meg 1979-ben HeNe (hélium-neon) lézert használva. Argon-ion lézert használva 1998-ban kétszázadlagos szivárványt is megfigyeltek. Néhanapján egy szivárványhoz kapcsolódó jelenség fordul elő, mikor az ív alatt számos halvány, elmosódott szivárvány tűnik fel, ami nagyon-nagyon ritkán a másodlagos ívnél is látható. Ezek valamicskét elkülönülnek, és a színeik sem egyeznek meg az elsődleges szivárvánnyal. Ezeket létszámon felüli szivárványnak nevezik, és létezésüket nem lehet a klasszikus geometriai optikával magyarázni. A perzsa asztrológus Qutb al-Din al-Shirazi (1236–1311) volt az első, aki pontos leírást kívánt adni a szivárványokról. Végül a tanítványa, Kamal al-Din al-Farisi volt, aki pontosabb matematikai leírást készített. Európában először Robert Grosseteste, majd Roger Bacon foglalkozott a problémával, utóbbi az Opus Majus c. munkájában írta le a kristályokon és vízcseppeken megtörő fény szivárványszerű színeit.
Napbújócska
A kép a Hajdú-Bihar megyei Földes határában készült a 42.sz főútról fényképezve. A képen a nap sugarai törnek át a felhők egységes vonulatán, mint ha fátyolt terítettek volna rá.
Felhő a légkörben lebegő, apró vízcseppek és/vagy jégkristályok halmaza. A talaj közelében lévő formája a köd. Felhők alatt azokat a diszperz rendszereket értjük, amelyek a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Felhők akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás (kondezáció). Ehhez feláramlás, vízgőz, füst, kondenzációs illetve jégképző magvak szükségesek. A feláramlásnak négy oka lehet: 1. a talaj felmelegedése, 2. orográfiai (amikor a vízszintes légáramlást a domborzat emelkedésre kényszeríti), 3. a felszíni légtömegek összeáramlása (konvergencia), 4. időjárási frontok. A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza. A felhőosztályozás 10 alaptípusból indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok kölcsönösen kizárják egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz. Latin szavakat használtak a megjelenés, felhőalap magasságának leírására. Ezt az osztályozást az angol kémikus, Luke Howard készítette 1803-ban. A használt szavak: * cirrus, jelentése: hajtincs * stratus, jelentése: rétege * cumulus, jelentése: rakás * nimbus, jelentése: eső
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)