Római katolikus templom - Püspökladány

Római katolikus templom - Püspökladány

A városközpontban több, Püspökladány múltját idéző épület is található. A római katolikus templomot a Szent Imre szobrával díszített park veszi körül és előtte a II. világháború áldozatainak emlékműve áll.

A XVI. században a lakosság többsége áttért a református hitre, és birtokba vette a középkori templomot. 1779-ben a gyülekezet mindössze egy kis szentélyt használt, amíg 1780-ban visszaállították a plébániát. A katolikus templom 1805-re épült fel, de sajnos a századfordulóra használhatatlannál vált. 

Ennek a helyébe tervezte 1921-ben Medgyaszay István a magyaros szecesszió stílusát viselő, kalotaszegi templomok hangulatát idéző mai templomot. Az építkezés 1922-ben kezdődött meg Wagner József irányítása alatt. 1923-as elkészülte után Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel. 

Jellegzetessége a galériás toronysisak, és a gótikus hatású famennyezetes hajója. A II. világháborúban jelentős sérüléseket szenvedett a templom.

Szökőkút

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

A képen a Debreceni Klinika egyik szökőkútja látható.

Múzeumfalu

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében.

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében. A régió egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma 1979 óta várja a látogatókat, akik egységes keretbe foglalva ismerkedhetnek meg e táj sokszínű népi építészetével, lakáskultúrájával. A 7,5 hektáros területen kiépült egy faluközpont kézműves műhelyekkel, iskolával, tűzoltószertárral, harangtoronnyal, templommal, szárazmalommal, működő szatócsbolttal és

Kádár műhely

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében. 

A képen egy kádár műhelyt láthatunk.

A bodnárok (más kifejezéssel kádárok vagy pintérek) fából készített használati tárgyakat előállító mesteremberek voltak. Bodnárok készítettek többek között vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat. A bodnár mesterség Magyarország fában gazdag területein (például Nógrád megye) volt számottevő. Magda Pál a 19. század elején írja, hogy Nógrádban számottevő paraszt bodnáros munkák készítésével is foglalkozik. Vályi András a nógrádi Brezó falujáról pedig azt írta: "nevezetesek erdei, melyekből mind a kerékjártók, mind a bodnárok nem kevés hasznot vésznek, minthogy még Pestre is elhordattatnak". Fényes Elek Magyarország geográfiai szótárában a Pozsony vármegyei Modor szabad királyi város bodnárairól írja, hogy apró sörös hordóikat Pozsonyba hordják eladásra. A hegyaljai borkereskedelem egyik központjában, Mádon a bodnárcéh már 17. században tekintélyes testület. 1775-ben Csapó József Új füves és virágos magyar kert című munkájában említi, hogy a bodnárok munkájuk során hordók fenekeit buzogányfűvel fogatják össze. 1818-ban adták ki Mokry Benjamin: Az európai manufaktúrák és fábrikák mesterség míveik című munkáját, amelyben a bodnárok munkájáról a következőket írta: "A bodnárok az úgy neveztetni szokott donga vagy duga fákból sok, mindenféle, házhoz és pinzéhez való faedényeket készítenek úgymint: kisebb s nagyobb boros hordókat, tonnákat, vékákat, kupákat stb. A nagy és kisebb nemű hordók rendszerént tölgyfa- dongából csináltatnak; de vagynak olyak is, nevezetesen a vajnak, szappannak stb. valók, amellyek bükkfa dongákból készíttetnek. Némely országokban rendkívűl való nagyságú boroshordók találtatnak. Ezek között, amennyire tudhatjuk, legnagyobbak: a königsteini (a volt Mainzi Választó-fejedelemségben) a heidelbergi (alsó Palatinatusban) és a tatai (Magyarországon Komárom vármegyében Gróf Eszterházy János pincéjében). Ennek a' nagy, magyar bodnárremekműnek hossza mintegy 3 öl 2 lábnyi; és nyolcavnöt dongákból (…) van összeszerkesztve, amellyek a kroáciai erdőségekből veszik eredetüket. (…) Többnyire a bodnár munkák, a tengermelléki és kereskedő városokban készíttetnek." A 19. század hétköznapjaiban az árucikkek mennyiségét, tömegét szokás volt a bodnáriparosok adott termékei alapján számon tartani. Például a Hegyalján a bodnárok ún. gönci hordókat gyártottak, így a borkereskedők nemcsak ebben szállítottak, de ebben is számoltak. Bodnár, kádár, pintér céhek az egész országban működtek. Céheik tárgyi emlékeit az érintett helyi múzeumok őrzik.

Pék műhely

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében.

 A képen egy pék műhelyt láthatunk.

A pék (sütő) szakma gyakorlói képesek sütőipari termékek önálló előállítására. A műhelyüket pékségnek nevezik, amely általában árusítóhely is szokott lenni. A pékségek elmaradhatatlan kelléke a kemence, amelyet sütésre használnak. A pék Magyarországon szakmunkás szintű képesítés; 5 év szakmai gyakorlat után mestervizsga tehető belőle. A pékek által készített termékek: * kenyerek o fehér o félbarna o rozsos o adalék anyagokat tartalmazók * fehértermékek vagy finom pékáruk (zsiradéktartalmuk alapján csoportosítva) o vizes tésztából o tejes tésztából o dúsított tésztából o tojással dúsított tésztából o omlós tésztából o leveles tésztából * egyéb termékek o gyógykészítmények o tartósított termékek A pék munkája: * átveszi, majd tárolja a nyersanyagokat (liszt, élesztő, fűszerek, esetleg töltelékek); * az igények alapján meghatározza a tésztakészítési folyamatot (technológiát), és ennek megfelelően előkészül; * kovászt készít, és azzal elkészíti a tésztát, majd pihenteti a szükséges ideig; * a tésztát adagolja, formázza, megtölti, felületkezeli; * megsüti a termékeket, és ellenőrzi azok minőségét; * megfelelően raktározza, és kiszállítja a termékeket.

Suszter műhely

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő A múzeum a megye jellegzetes tájait, a nyírség, a Rétköz, Szatmár és Bereg megye, a Nyíregyháza környéki bokortanyák építkezési szokásait, néphagyományiat mutatja be egy teres-utcás, középkori eredetű településforma keretében. 

A képen egy suszter műhelyt láthatunk.

A cipész a lábbelik készítésével foglalkozó szakember. Magyarországon valaha az egyik legjellegzetesebb, de mindenképpen a leggyakrabban előforduló szakma volt. Minden faluban tucatnyi ezzel foglalkozó mester dolgozott. A hazánkban dolgozó mesterek igen komoly szakmai hírnévre tettek szert a bécsi cipészekkel való vetélkedés közben. Míg a géppel készült cipők előállításához megfelelő a betanított munkások közreműködése, a hagyományos, kézzel készült, varrott, faszeges cipők elkészítéséhez magasan képzett cipész szükséges. Már csak igen kevés cipészműhely létezik, ahol még mindig a régi módszerekkel készítenek lábbeliket (angol-varrott, goiser-varrott, német-varrott, keresztülvarrott, faszeges). A cipész szakma nem összekeverendő a csizmadiáéval, amelyik kb. 50 évvel ezelőtt kezdett eltűnni - manapság a cipészek készítik a csizmákat is. Hazánkban már nem oktatják ezt a szakmát, ezért kihalófélben van.

Püspökladányi Református Templom (madártávlat)

Püspökladányi Református Templom (madártávlat)

A gyülekezet története:

Püspökladányi református gyülekezet kezdeteiről, a város reformálásának évéről, az egyházi levéltárakban pontos adatok nincsenek. A nem egyházi levéltárak adataiból lehet következtetni, miszerint Püspökladány feltehetőleg 1556-57-ben a váradi püspökség megszűnése, birtokainak elkobzása, a püspök földesúri hatalmának megszűnése után, a környező településekkel együtt reformált. Az 1556. évi dézsmajegyzékből ismerjük azok neveit, akik a község lakosai voltak, ugyancsak innen tudhatjuk a gyülekezet első lelkipásztorainak neveit. A reformált gyülekezet átvette a régi egyház templomát, és a 18. század végéig, a ma álló templom felépítéséig használta. A község reformálása után, több mint kétszáz évig nem lakott itt annyi római katolikus vallású hívő, hogy egyházközséget alkothattak volna.

A gyülekezet iskolát is alapított, erről az első adat 1592-ből való.1636 -ban Rákóczi birtok Püspökladány. Ebben az időben kapta az egyházközség a fejedelemtől az újraöntött állapotban ma is használatos un. Rákóczi-harangot. Virágzó egyházi életről tesz tanúbizonyságot az ebből a századból maradt több úrasztali tárgy is. A 17. században a református egyház élete annyira egy volt a községével, hogy az egyházközségben az igazgatás megoszlott a prédikátor és a falu elöljárósága között. A község gondoskodott a lelkész, a rektor, az iskolamester felfogadásáról és az egyház minden anyagi szükségéről is. Az ellenreformáció hatását a gyülekezet - mivel Rákóczi birtok volt - nem érezte meg. A 18. században az egyház dolgait, községi és egyházi elöljárókból álló konzisztórium intézte, majd 1821-tól kötelező lett presbitériumot felállítani. Az egyházközségben sok országosan is jó hírű lelkipásztor szolgált, talán a két legismertebb Kiss Ferenc, aki országgyűlési képviselő is volt, és Erőss Lajos aki püspökladányi lelkipásztorsága után lett Debrecenben theológiai tanár, majd Tiszántúl püspöke.

Gyülekezetünk mind a mai napig élő hitű református hitvallásához és templomához ragaszkodó gyülekezet.

A templom története:

A templom 1792-ben későbarokk stílusban épült fel. Püspökladányban 1840-ben tűzvész pusztított. E nagy pusztítás után 1859-ben a templomtoronyot felújították, és tűzőrségi -figyelővel látták el. 1935-ben, 1974-ben és legutóbb 1992-től 2002-ig a templom teljes belső és külső részeinek felújítása történt meg.

A templom egyhajós, síkmennyezetű. A templomhajó félköríves lezárással készült barokk jellegnek megfelelően. A templomhajó belő kiképzése, tagozása megegyezik a külső homlokzati megjelenéssel. A szószék elhelyezése javítja a templom akusztikáját.

A toronytest a templom északi falán épült. A torony végződésén már a copf stílus jegyei jelentkeznek. A tűzőri körüljárónál kialakított visszaugrás a választópárkányokkal osztott karcsú tornyot szépen tagolja. A templomtest kialakításánál, valamint a párkány tagozatok formálásánál még a barokk jelleg ismerhető fel. A negyedköríves sarok kiképzések, valamint a falpillérek felett kialakított golyvás főpárkányok a provinciális barokk stílust képviselik. A főpárkányok feletti csigavonalas oromfal csatlakozása a toronytesthez a karcsú tornyot még jobban kiemeli.

Az utca tengelyébe állított templom kedvező városképet alkot a körülötte lévő parkkal.