Falukapu fafaragás

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

Elhangzott a falukapu avatásakor. Írta és elmondta Váradi Zoltánné Katona Irén, a Hagyományőrző Műhely vezetője. Közreadta Ulveczki Lajosné ny. iskolaigazgató

Magyar anyanyelvünk oszlopát a mássalhangzók, lelkiségét a magánhangzók adják.

Ősi rovásírásunkban összevonások, tömörítések miatt gyakran mássalhangzót használtak, így egy-egy szónak több olvasata volt. Ezek a szóbokrok számtalan jelentést hordoznak, de szervesen összefüggnek egymással.

A kapu mássalhangzói: k p Jelenthet kép-et, vagyis a mi kapunk képet mutat falunkról, a sárréti, bihari tájról, ősi kultúránkról. Jelenthet kupa-t mely, befogad Jelenthet kapu-t, melyen át jön, akit befogadunk.

A kapu átmenet egyik világból a másikba.

Egy szép arra alkalmas kapu rendezi a belépőt. Ősrégi szimbólumunk a kapu.

Eredete, funkciója - ebből eredően formája - keleti kultúránkban gyökeredzik.

Fedeles kapuval a birtokos szabad állapotát hangsúlyozták.

A kínaiak, pápuák, közép-kelet ázsiai törökök, magas lábakra állították fel halottaik koporsóját. A tartóoszlopokat gazdagon díszítették, vagy ember alakúra faragták. A magas koporsó a szellemek tartózkodó helyévé vált.

A székely kapukon ez a galambdúc, a kapu tetején szellemeket idéz, kik lélekmadárként járnak a Földön. Óvják, védik a bent lévőket. A látogató megáll a kapu előtt, kimennek hozzá, ha megtisztelik, behívják, egyébként ott beszélgetnek vele.

Fedeles kapu időjárás ellen is véd, a kapualjban lévő padra ülnek ki szabadidejükben. Nyitottak a világra, a kintre és bentre egyaránt. A magyar ember bátran megmutatja a világnak amilye van, nincs titkolnivalója. A kapu igaz úton járó szerelmesek találkozó helye. Aki egyenes úton jár, a kapun keresztül jön. Aki búcsúzik a kapufélfától ősei szellemétől, hagyományaitól szakad el, jussáról, örökségéről mond le. A keleti eredetű kapunak nemcsak jelképes jelentése, hanem formális sajátosságai is fennmaradtak napjainkig.

Az alföldi kiskapuk tetején sok helyt deszkából kivágott állatok láthatók, köztük leggyakoribb a kígyó, illetve a sárkány. Az ókori Közel-Kelettől a Távol-Keletig páros kígyók, sárkányok és más őrállatok vigyázzák a bejáratot, a magasrendű szellemi erő letéteményesei. Amikor egyazon állat kettőzötten jelenik meg, felezően megosztja a világot, fényes és sötét erőként továbbítva a naperőt.

A mesék királynőit sárkányok őrzik, nehéz próbákra teszik a legényt, felnőtté avatják, hogy elnyerhesse választottját.

A feldarabolt főhőst a kígyók forrasztófüveikkel összerakják. Így segítik tisztulását, megvilágosodással járó újjászületését. Százszor szebb lett, mint volt.

Szűcs Sándor, biharnagybajomi néprajzos munkái között találjuk a Sárréti sárkányhúzás történetét, mely régi vízi világunkat idézi. A sárkányok, kígyók az életfa, világfa körül jelennek meg. Ez köti össze az alsó és felső világot. Ez a hármasság Szentháromság keresztyén hitvilágunkat is megjeleníti.

Lássuk, hogyan jelenik meg ez a hármasság a mi kapunkon? Alsó szint küszöb és a kapufél lábazata, ebből növekedik az életfa, fent a kapufedél a sárkányokkal. Az alsó szinten a küszöb és a kapufél lábazata a testiség színtere. Itt kell munkálkodnia a Holdnak és Vénusznak. Ezek a Földön a női minőséget jelentik, ez szükséges ahhoz, hogy a fénymag kicsirázhasson, ehhez kell a föntről jövő termesztő energia a Nap. A lábazaton lévő búzakalász egyik jelentése, hogy a vízi életmódról egy gazdálkodó életmódra tért át ez a nép. (A búzakalász ősi pecsétünkön is látható!) A búza élet Jézust idézi, minden búzaszemen rajta van az Ő képe. A búza fölött a víz jele, egyik jelentésében utal eredetünkre, ősi vízi világunkra. A középső szinten indul felfelé az életfa, melyen a Nap kiteljesedik, telített fényben látható, erőben van. Régi házvégeinken ma is látható.

A Nap nyolc sugara, a nyolcasság: a szerelem csillag Vénusz és a teljesség jele. E világ égi igazítói a nyolcasság azaz a Föld és a hét bolygórendszer. A nyolcasságban benne van a négyosztatúság is, a földi megvalósulás jelei: a négy világtáj, a négy napfordulat, a négy alapelem föld, víz, tűz és levegő.

A négyesség közegéhez kell az ötödik elem, az élet létrejöttének feltétele a Szerelem az égbolton ez a Vénusz csillagkép. Enélkül nincs élet, ezt jelöli az életfa. Így kapcsolódik az égi-földi rend egymáshoz.

A kapufélfákon honfoglaláskori palmettás indás motívum van, a növekedést, az élet folytonos megújulását jelzi. A kettőskígyók a szív motívumot zárják közre. (Pecsétünkön, címerünkön is megtalálható a szív.)A szív a bika és kos jele is egyben, mindegyik a tavaszi megújulást, és egyben a szerelem időszakát jelzi. A szeretet legmagasabb foka a szerelem, a szívben fejeződik ki, és ősvallásunkat idézi. Szerelemmel szerethetem a kedvesemet, a családomat, szülőfalumat, szülőhazámat, a teremtett világot. Így kapcsolódik ősvallásunk a keresztyénséggel teljes eggyé. A Jézus Krisztus a tíz parancsolat helyett egyetlen parancsolatot adott: Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. (János ev. 13r.35.) b. Jézus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szerelmes Fiam, benned gyönyörködöm. (Lukács 3-4r.22.) c. Boldogságos Szűz Mária szülte szerelmes szent fiát, Krisztus Urunkat archaikus népi imádság.

Isten hozott szülőfalunkban Bárándon!

Az avatóbeszédet írta és elmondta Váradi Zoltánné Katona Irén, a Hagyományőrző Műhely vezetője

Szent István szobor

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

A kép a Hajdú-Bihar Megyei Bárándon készült. A község parkjában található Szent István szobor látható. 

Báránd község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi kistérségben található. Debrecentől 50 km-re, a megye délnyugati részén, a Nagysárrét északi szélén fekszik.

Cséri Lajos: A Belváros-Lipótváros Önkormányzatának rendelete alapján Cséri Lajos Pro Civibus-díjban részesült.a szobrászmûvész Hajdúböszörményben született, de gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. A Képzômûvészeti Fôiskolán Ferenczy Béni és Pátzay Pál volt a mestere. Cséri Lajos 45 éve az V. kerületi Balassi Bálint utcában lakik. 1953 óta minden jelentôsebb hazai és külföldi éremkiállítás résztvevôje. 1959-tôl nyugdíjazásáig különbözô tisztségeket látott el a Népmûvelési Intézetben, a Mûvészeti Alapnál és a Kulturális Minisztériumban. Segítô, támogató munkálkodására sokan jó szívvel emlékeznek. Szent István szobra Bárándon áll. I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom– 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, aki a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot és az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is. Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyai nagybátyja Prokuj erdélyi vajda volt, aki István születése környékén költözött át a tiszántúli területeiről Erdélybe. István a 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésekor a török eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött térítő püspök ekkortájt már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. Ennek következtében a magyar fejedelmi trón örököse rövid ideig pogány maradt. István születése Adalbert prágai püspök gondoskodott a fiú keresztény szellemű taníttatásáról és ő volt az is, aki megkeresztelte Istvánt (feltehetően 994 és 996 között), akinek a névadója az első keresztény vértanú, István volt. Vannak olyan feltevések is, miszerint Vajkot apjával, Gézával együtt 972-ben keresztelte meg Sankt Gallen-i Brúnó. Ennek az elméletnek két tény is ellentmond. Az egyik az, hogy egyes források 975-re teszik Vajk születését, a másik pedig az, hogy ha ilyen korán áttért volna a keresztény hitre, nem ismerték volna nyugaton sokáig csak Vajkként. Emellett több forrás, kútfők, a legkorábbi István-legenda, illetve egy XIV. századi krónika is említi Vajk keresztelőjének nevét, Adalbertet. László Gyula történész szerint török nyelvű volt Vajk, a név feltehetően a török hős, vezér jelentésű szóból származik. Adalbertnek amellett, hogy megkeresztelte Istvánt, feltehetően szerepe volt házasságának létrejöttében is. István 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát. Bajor hagyomány szerint az esküvő Scheyern bencés apátságban köttetett. Német krónikások feljegyezték, hogy a bajorok a házasságtól a kereszténység gyors terjedését várták, és ennek érdekében minden segítséget igyekeztek István számára biztosítani. Gizellával együtt jelentős számban érkeztek bajor papok és lovagok is az országba. István atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Géza azért, hogy fia számára biztosítsa a trónt halála után, megeskette a főurakat, hogy fiát támogatják. Azonban mikor Géza meghalt, Koppány bejelentette igényét a fejedelmi trónra. Koppány az apja, Tar Szerénd és Géza által kötött szerződés értelmében a Balatontól délre eső területek ura volt. Igényét a trónra a szeniorátus és a levirátus (özvegy édesanyját, Saroltot feleségül kívánta venni)jogára való hivatkozással indokolta. Koppány mellé sorakoztak fel a régi rend és a törzsi szabadság hívei, akikben az ellenállást az is fokozhatta, hogy István körül nagy számban csoportosultak idegen nemzetiségűek, főleg németek. István hadait is német hadvezérek (Hont, Paznan, Vecelin, Orci) irányították és az sem kizárt, hogy III. Ottó német-római császár is küldött seregeket István segítésére. A döntő ütközetre Veszprém közelében került sor, ahol István megverte a pogány seregeket; a csatában Koppány is életét vesztette, Vecelin ölte meg.István Koppány testét felnégyeltette és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy legfontosabb várának kapuja felett – Győrben, Veszprémben, Esztergomban és Gyulafehérváron – jelezve, hogy mi vár a királynak nem engedelmeskedőkre. Ezzel István ősi emberi és magyar törvényt szegett meg, amely szerint a halottakat el kell temetni. Tette elrettentésre szolgált, kegyetlen bánásmóddal fenyegetve azokat, akik nem engedelmeskednek neki és idegen papjainak. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Ezután István el akarta magát ismertetni az ország határain túl is, mint Isten kegyelméből uralkodó királyt, aki nem csak a turulmadár jóslata következtében gyakorolja a hatalmat népe felett, ami csak a pogány uralmi megerősítést adhatta István számára. Ennek érdekében követet küldött II. Szilveszter pápához, akitől koronát és apostoli áldást nyert, és Magyarország belépett az európai keresztény nemzetek sorába, ezen belül is a nyugati kereszténység felé orientálódott. Mindezek mellett megtartotta függetlenségét, és nem lett a császár hűbérese. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. A koronát, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel, István a kereszténység terjesztésében betöltött szerepéért kapta. Ekkor már állt a veszprémi püspökség és a győrinek is megvetették az alapjait. A koronázásra 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1001. augusztus 24-én), Esztergomban került sor.

Kabai meteorit emlékoszlop

Link a kép orszagalbum.hu oldalán lévő adatlapjára

Lelőhely: Kaba, Hajdú-Bihar megye, HUN Koordináták: É 47° 21'; K 21° 18' Hullott/talált: Hullott Hullás ideje: 1857. 04. 15. 22:00 Típus (1. szint): Kő Típus (2. szint): Kondrit Típus (3. szint): Szenes kondrit Földet ért tömeg: 4 kg (Ebből közgyűjteménybe került 3 kg)

A KABAI METEORIT "A múlt 1857-ik év ápril 15-kén estveli 10 óra tájban Kaba helységnek egyik jómódú és értelmes lakosa Szilágyi Gábor aludt a háza előtt, tehát a szabad ég alatt, midőn is egy sajátságos zörej által, - mely az ő kifejezése szerint a mennydörgéstől egészen különböző volt - álmából fölriasztatott, s ekkor látott, egyébként felhőtlen ég és szélcsendes idő mellett, egy szerinte kocsi nagyságú, vakító fénnyel világító tüzes testet, mely Földes helység felől, tehát délkeleti irányból jőve, ívképű mindegy 4 másodperc alatt bevégezte. Ezen tüneményt több szomszéd sőt távolabbi helységek lakosai is észlelték, nevezetesen pedig debreceni és karcagi lakosok is. Másnap korán reggel Szilágyi Gábor a tanyájára lovagolt ki, mikor is útközben lova egyszer hirtelen neki bokrosodva horkolni kezdett, s tovább menni nem akart; ő pedig a szekér-járta úton megpillantott egy fekete követ, mely a kemény földbe annyira be volt nyomúlva, és ékülve, hogy fölülete épen a földdel telt. A föld a kő körül be volt horpadva s megrepedezve. Kén- vagy egyéb szagot Szilágyi Gábor ekkor nem vett észre. E fölfedezés dacára folytatta útját és csak estve felé tanyájáról visszajőve ment ki a szomszédokkal és nézőkkel a hely színére ásóval és kapával fölfegyverezve s a lebkövet kiásta" A Kollégiumnak ajándékozták a meteoritot, csupán kicsiny apróbb töredéket tartottak meg, de hamarosan ezt is Debrecenbe vitték. Lelőhely: Kaba, Hajdú-Bihar megye, HUN Koordináták: É 47° 21'; K 21° 18' Hullott/talált: Hullott Hullás ideje: 1857. 04. 15. 22:00 Típus (1. szint): Kő Típus (2. szint): Kondrit Típus (3. szint): Szenes kondrit Földet ért tömeg: 4 kg (Ebből közgyűjteménybe került 3 kg) A követ - talán éppen nagy híre miatt - az emberek nagyobbnak képzelik, mint amilyen az valójában. Tetején kissé kicsúcsosodó cipóra emlékeztet, legnagyobb átmérője 16,4 cm, a legkisebb 10 cm, magassága 10,8 cm. Eredeti súlya 2877 gramm lehetett, jelenlegi súlya, a vizsgálati célra leválasztott darabok nélkül, alig több mint két és fél kilogramm. Felületét enyhén fénylő fekete megolvadt réteg borítja, amely akkor keletkezett, amikor a kő a Föld légkörébe behatolt és kb. 700 C°-ra felhevült. Ebben a megolvadt rétegben a légnyomás a cipó csúcsától kiinduló barázdákat vájt.